A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.
17
Büntetőterületek
17.1
A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek
A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály).A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.
17.1 a
Amikor a labda büntetőterületen van
A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:
a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagymesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületenbelül van, vagy
a büntetőterület határa vagy a büntetőterületegyéb része felett van.
Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.
17.1 b
A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe
A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
Vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélküljátssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogya labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről), vagy
a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d vagy a 17.2 szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.
Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).
17.1 c
Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén
Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:
A játékos a 17.1d. vagy a 17.2.szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).
Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.
17.1d
Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén
Ha egy játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésértaz alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe:(1) Ütés és távolság könnyítés. A játékos az eredeti vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály).(2) Vonalon hátrafelé könnyítés. A játékos ejtheti az eredeti, vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály) a büntetőterületen kívül, azt a becsült pontot, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát a lyuk és az ejtés helye között tartva (az ejtés távolságának korlátozása nélkül). Az a pont a vonalon, ahol az ejtett labda először talajt ér, egy könnyítési területet határoz meg, amelynek mérete egy ütőtávolság a ponttól mérve bármely irányban, azonban a következő korlátokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátok:
Nem lehet közelebb a lyukhoz, mint az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát, és
bármely pályaterületen lehet kivéve az adott büntetőterületet, azonban
ugyanazon pályaterületen kell lennie, mint ahol az ejtett labda először talajt ért.
#1 17.1d DIAGRAM: KÖNNYÍTÉS SÁRGA BÜNTETŐTERÜLETEN LÉVŐ LABDA ESETÉN
Amikor tény vagy szinte biztos, hogy a labda egy sárga büntetőterületen van, és a játékos könnyítést kíván igénybe venni, akkor a játékosnakkét lehetőség áll rendelkezésére, mindegyik egy büntető ütésért. A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
Az előző ütést az általános területről, egy bunkerből vagy egy büntetőterületről végezték el, így a viszonyítási pont az a hely, ahonnan az előző ütést megtették.
Az előző ütést az általános területről, egy bunkerből vagy egy büntetőterületről végezték el, így a viszonyítási pont az a hely, ahonnan az előző ütést megtették.
(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében). amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):
Viszonyítási pont: az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, és
a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.
Lásd a 25.4m. szabályt (kerekesszéket használó játékosok esetén a 17.1d(3) szabály módosítása kiterjeszti az oldalsó könnyítési terület méretét négy ütőhossz távolságra).Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).
17.1 e
Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt
A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik:(1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van. A játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie.Könnyítést kötelező igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (no play zone) által okozott zavaró hatás miatt. Ehelyett a játékosnak további mentességet kell igénybe vennie a 16.1f(2) szabály szerint. (2) Amikor a pályán lévő játékon k.vüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához. Ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:
A büntetőterületen kívül a 17.1d vagy 17.2 szabály szerinti büntetőterületen kívüli büntetőmentesítés, vagy
A büntetőterületen belül az eredeti labda vagy egy másik labda e mentési területen (ha van ilyen) történő ejtéssel szabad mentesítés (lásd a 14.3 szabályt):
Viszonyítási pont: A játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont.
A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: Egy ütőhossz, de az alábbi korlátozásokkal:
A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
A könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik és
nem lehet közelebb a lyukhoz mint a viszonyítási pont.
(3) Nem jár könnyítés, ha a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen. Nem vehető igénybebüntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt felálló zavaró hatás (2) pontbanismertetett esetében:
Amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen, mertvalamilyen k.rülm.ny lehetetlenné teszi a büntet.s nélküli könnyítést (pl. amikor a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott k.rülm.nyekközött egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt beállást lendítést vagy játékirányt.
Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik.Büntetés a labda megjátszásáért idegen helyről a 17.1. szabály megsértéséért: Általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.2
A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek
17.2 a
Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba
Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály).Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét:(1) Szokásos könnyítési lehetőségek. A játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint.A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát.Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületenejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a (3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
Ha a játékos ezt választjamég egy, azaz összesen két ütés büntetést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.
(2) Extra könnyítési lehetőség a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: A büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől. Az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).
#1 17.2a DIAGRAM: A BÜNTETŐTERÜLETRŐL MEGJÁTSZOTT LABDA UGYANAZON A BÜNTETŐTERÜLETEN KERÜL NYUGALOMBA
A játékos az elütőterületről a labdát büntetőterületen lévő „A” pontra juttatja. A játékos az „A” pontból a „B” pontba játssza meg a labdát. Ha a játékos úgy dönt, hogy könnyítést vesz igénybe, akkor egy büntetőütésért az alábbi négy lehetőség közül választhat. A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
Ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy egy labdát az "A" pontból elvégzett előző ütés helyén meghtározottkönnyítési területről játszik meg, és innen a 4. ütése fog következni.
A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni.
Oldalsó könnyítést igénybevétele (csak a piros büntetőterületen). A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni.
A labdát az elütőterületről játszik meg, mivel a büntetőterületen kívül onnan végezte el az utolsó ütést, és innen a 4. ütése fog következni.
Ha a játékos az (1) lehetőséget választotta, majd úgy döntött, hogy nem játssza meg az ejtett labdát, akkor a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vagy oldalsó könnyítést vehet igénybe az X ponthoz viszonyítva, illetve egy további büntetőütésért – azaz összesen már két büntetőütésért – ismét az elütőterületről játszhatja meg a labdát, amely így már az 5. ütése lesz.
#2 17.2a DIAGRAM: A BÜNTETŐTERÜLETRŐL MEGJÁTSZOTT LABDA UGYANAZON A BÜNTETŐTERÜLETEN KERÜL NYUGALOMBA, MIUTÁN (ÚTJA SORÁN A BÜNTETŐTERÜLETET) ELHAGYTA, MAJD ISMÉT VISSZATÉRT ODA
A játékos az elütőterületről a labdát büntetőterületen lévő „A” pontra juttatja. A játékos az „A” pontból a „B” pontba játssza meg a labdát. Ha a játékos úgy dönt, hogy könnyítést vesz igénybe, akkor egy büntetőütésért az alábbi négy lehetőség közül választhat. A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
Ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy egy labdát az "A" pontból elvégzett előző ütés helyén meghtározottkönnyítési területről játszik meg, és innen a 4. ütése fog következni.
A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni.
Oldalsó könnyítést igénybevétele (csak a piros büntetőterületen). A könnyítés igénybevételének viszonyítási pontja az X, és az eredeti labdát vagy egy másik labdát a két ütőhossznyi könnyítési területen belül kell ejteni és megjátszani, és innen a 4. ütés fog következni.
A labdát az elütőterületről játszik meg, mivel a büntetőterületen kívül onnan végezte el az utolsó ütést, és innen a 4. ütése fog következni.
Ha a játékos az (1) lehetőséget választotta, majd úgy döntött, hogy nem játssza meg az ejtett labdát, akkor a játékos vonalon hátrafelé könnyítést vagy oldalsó könnyítést vehet igénybe az X ponthoz viszonyítva, illetve egy további büntetőütésért – azaz összesen már két büntetőütésért – ismét az elütőterületről játszhatja meg a labdát, amely így már az 5. ütése lesz.
17.2 b
Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan
Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:
Pályahatáron kívül van vagy elveszett a büntetőterületenkívül (lásd 18.2 szabály), vagy
Játszhatatlan a büntetőterületenkívül (lásd 19.2a szabály).
Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületenejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a (3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
Ha a játékos ezt választja még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.
Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést.Büntetés a labda megjátszásáért idegen helyről a 17.2. szabály megsértéséért: Általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.3
Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén
Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni:
rendellenes pályaviszony okozta zavaró hatás miatt (16.1 szabály),
A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe.Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).
A szabály célja: A 6. szabály a szakasz megjátszásával foglalkozik: előírja, hogy milyen speciális szabályok vonatkoznak a szakasz elkezdésekor elvégz...
A szabály célja: A 7. szabály megengedi, hogy a játékos az egyes ütések után az észszerűség határain belül mindent megtegyen a játékban lévő labdájána...
A szabály célja: A 8. szabály a játék egyik központi alapelvével foglalkozik, amely szerint "a pályát úgy kell megjátszanod, ahogy találod”. Amikor a ...
A szabály célja: A 15. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan vehet igénybe büntetés nélküli könnyítést laza természetes anyagok és m...
A szabály célja: A 16. szabály arra vonatkozik, hogy a játékos mikor és hogyan vehet igénybe büntetés nélküli könnyítést azáltal, hogy a labdáját másh...
A szabály célja: A 18. szabály az ütés és távolság könnyítés büntetéssel igénybevételére vonatkozik. Amikor a labda büntetőterületen kívül veszett el ...
A szabály célja: A 19. szabály a játszhatatlan labda esetén a játékos rendelkezésére álló könnyítési lehetőségeket ismerteti. A szabályra hivatkozva a...
A szabály célja: A 20. szabály ismerteti, hogy mi a teendő, ha egy versenykörben kérdés merül fel a Szabályokkal kapcsolatban, továbbá kitér azokra a ...
A szabály célja: A 21. szabály az egyéni játék négy egyéb formájára, köztük a stroke play három formájára vonatkozik, ahol az eredményszámítás a szoká...
A szabály célja: A 22. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) Foursome játékformára vonatkozik, ahol két partner egy félként versenyez...
A szabály célja: A 23. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) Four-Ball játékformára vonatkozik, ahol két partner egy félként versenye...
A szabály célja: A 24. szabály a (match playben vagy stroke playben játszott) csapatversenyekre vonatkozik, ahol több játékos vagy fél versenyez egy c...
A szabály célja: A 25. szabály egyes Golf Szabályok módosítását tartalmazza, lehetővé tévebizonyos fogyatékkal élők számára a sportszerű játékot olyan...