Fejezet nyomtatása
17
Büntetőterületek
A szabály célja: A 17. szabály a büntetőterületre vonatkozó speciális szabály. Büntetőterületnek számít a Bizottság által annak nyilvánított vízterület vagy egyéb olyan terület, ahol a labda gyakran elvész vagy megjátszhatatlan. Egy büntetőütésért a játékosok meghatározott könnyítési lehetőségeket vehetnek igénybe a labda büntetőterületen kívülről való megjátszásához.
17
Büntetőterületek
17.1

A büntetőterületen lévő labdára vonatkozó lehetőségek

A büntetőterületeket vagy piros vagy sárga színnel jelölik. E színek határozzák meg azt, hogy a játékos milyen könnyítési lehetőségeket vehet igénybe (lásd: 17.1d szabály). A játékos a büntetőterületen belül állva is megjátszhat egy a büntetőterületen kívül fekvő labdát az után is, hogy a büntetőterületről könnyítést vett igénybe.
17.1 a

Amikor a labda büntetőterületen van

A labda akkor van a büntetőterületen, ha a labda bármely része:
  • a büntetőterületen fekszik vagy érinti azt vagy bármi mást (pl. egy természetes vagymesterséges tárgyat), aminek a széle a büntetőterületenbelül van, vagy
  • a büntetőterület határa vagy a büntetőterületegyéb része felett van.
Ha a labda egy része egyszerre fekszik a büntetőterületen és a pálya másik területén, a 2.2c. szabály érvényes.
17.1 b

A játékos megjátszhatja a labdát onnan, ahol az fekszik a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe

A büntetőterületen a játékosnak két lehetősége van a labda megjátszására:
  • Vagy az általános területre vonatkozó szabályok értelmében a labdát büntetés nélküljátssza meg onnan, ahol az fekszik (azaz nincs speciális szabály, amely korlátozná, hogya labdát hogyan kell megjátszani a büntetőterületről), vagy
  • a labdát a büntetőterületen kívülről játssza meg úgy, hogy a 17.1d vagy a 17.2 szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vesz igénybe.
Kivétel – Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt (lásd: 17.1e. szabály).
17.1 c

Könnyítés a büntetőterületen elveszett labda esetén

Ha a játékos labdáját nem találták meg, és tény vagy szinte biztos, hogy egy büntetőterületen került nyugalomba:
  • A játékos a  17.1d. vagy a 17.2.szabály szerint büntetéssel járó könnyítést vehet igénybe.
  • Miután a játékos a könnyítést ilyen módon igénybe véve egy másik labdát hoz játékba:
    • Az eredeti labda tovább már nincs játékban, és nem szabad megjátszani.
    • Ez arra az esetre is érvényes, ha az eredeti labdát a háromperces keresési időn belül a pályán találják meg (6.3b. szabály).
Azonban ha nem tudjuk tényszerűen vagy biztosan, hogy a labda egy büntetőterületen került nyugalomba és veszett el, a 18.2. szabály szerint a játékosnak ütés és távolság könnyítést kell igénybe vennie.
17.1d

Könnyítés büntetőterületen lévő labda esetén

Ha egy játékos labdája büntetőterületen van – beleértve azt is, amikor tény vagy szinte biztos, hogy büntetőterületen van, noha nem találták meg –, a játékos egy büntetőütésért az alábbi könnyítési lehetőségek valamelyikét veheti igénybe: (1) Ütés és távolság könnyítés. A játékos az eredeti vagy egy másik labdát az előző ütési helyéről ütheti el (lásd: 14.6. szabály). (2) Vonalon hátrafelé könnyítés. A játékos ejtheti az eredeti, vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály) a büntetőterületen kívül, azt a becsült pontot, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát a lyuk és az ejtés helye között tartva (az ejtés távolságának korlátozása nélkül). Az a pont a vonalon, ahol az ejtett labda először talajt ér, egy könnyítési területet határoz meg, amelynek mérete egy ütőtávolság a ponttól mérve bármely irányban, azonban a következő korlátokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátok
    • Nem lehet közelebb a lyukhoz, mint az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a büntetőterület határát, és
    • bármely pályaterületen lehet kivéve az adott büntetőterületet, azonban
    • ugyanazon pályaterületen kell lennie, mint ahol az ejtett labda először talajt ért.

(3) Oldalsó könnyítés (csak piros büntetőterület esetében). amikor a labda utoljára keresztezte egy piros büntetőterület határát, a játékos az alábbi oldalsó könnyítési területen ejtheti az eredeti vagy egy másik labdát (lásd: 14.3. szabály):
  • Viszonyítási pont: az a becsült pont, ahol az eredeti labda utoljára haladt át a piros büntetőterület határán.
  • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: két ütőhossz, az alábbi korlátozásokkal:
  • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
    • nem lehet közelebb a lyukhoz, mint a viszonyítási pont, és
    • a pálya területén – ugyanazt a büntetőterületet kivéve – bárhol lehet, azonban
    • a viszonyítási ponttól két ütőhosszon belül több pályaterület is van, a labdának ugyanazon a pályaterületen kell nyugalomba kerülnie a könnyítési területen belül, mint amelyet a labda (a könnyítési területen történő) ejtésénél először érintett.
Lásd a 25.4m. szabályt (kerekesszéket használó játékosok esetén a 17.1d(3) szabály módosítása kiterjeszti az oldalsó könnyítési terület méretét négy ütőhossz távolságra). Lásd: Bizottsági eljárások, 8. fejezet, B-2. helyi mintaszabály (a Bizottság helyi szabályt hozhat, amelyben a piros büntetőterület ellenkező oldalán, a lyuktól ugyanakkora távolságra engedélyezi az oldalsó könnyítést).
17.1 e

Könnyítést kell igénybe venni a büntetőterületen levő játékon kívüli terület (No Play Zone) által okozott zavaró hatás miatt

A játékosnak az alábbiak közül egyik esetben sem szabad a labdát onnan megjátszania, ahol az fekszik: (1) Amikor a labda büntetőterületen lévő játékon kívüli területen van. A játékosnak a 17.1d. vagy 17.2. szabály szerint büntetéssel járó könnyítést kell igénybe vennie. Könnyítést kötelező igénybe venni a büntetőterületen lévő játékon kívüli terület (no play zone) által okozott zavaró hatás miatt. Ehelyett a játékosnak további mentességet kell igénybe vennie a 16.1f(2) szabály szerint (2) Amikor a pályán lévő játékon k.vüli terület zavarja a beállást vagy a lendítést a büntetőterületen fekvő labdához. Ha a játékos labdája egy büntetőterületen belül és a játékon kívüli területen kívül van, de a játékon kívüli terület (függetlenül attól, hogy rendellenes pályaviszonyok között vagy büntetőterületen) zavarja a játékos szándékolt beállásának vagy szándékolt lendítésének a területét, a játékos:
  • A büntetőterületen kívül a 17.1d vagy 17.2 szabály szerinti büntetőterületen kívüli büntetőmentesítés, vagy
  • A büntetőterületen belül az eredeti labda vagy egy másik labda e mentési területen (ha van ilyen) történő ejtéssel szabad mentesítés (lásd a 14.3 szabályt):
    • Viszonyítási pont: A játékon kívüli területtől számított legközelebbi teljes könnyítési pont.
    • A könnyítési terület mérete a viszonyítási ponttól mérve: Egy ütőhossz, de az alábbi korlátozásokkal:
    • A könnyítési terület helyére vonatkozó korlátozások:
      • A könnyítési területnek ugyanazon a büntetőterületen kell lennie, ahol a labda fekszik és
      • nem lehet közelebb a lyukhoz mint a viszonyítási pont.
(3) Nem jár könnyítés, ha a labda megjátszása teljességgel észszerűtlen. Nem vehető igénybebüntetés nélküli könnyítés a játékon kívüli terület miatt felálló zavaró hatás (2) pontbanismertetett esetében:
  • Amikor a labda megjátszása adott fekvésből nyilvánvalóan értelmetlen, mertvalamilyen k.rülm.ny lehetetlenné teszi a büntet.s nélküli könnyítést (pl. amikor a játékos nem tudja megütni a labdát, mert az egy bokorban fekszik), vagy
  • amikor a zavaró hatás kizárólag azért áll fenn, mert a játékos az adott k.rülm.nyekközött egyértelműen észszerűtlenül választ ütőt beállást lendítést vagy játékirányt.
Arra az esetre, amikor labdát, amely a büntetőterületen kívül bárhol lehet, játékon kívüli terület zavarja, a 16.1f. szabály vonatkozik. Büntetés a labda megjátszásáért idegen helyről a 17.1. szabály megsértéséért: Általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.2

A labda büntetőterületről való megjátszása utáni lehetőségek

17.2 a

Amikor a büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba

Ha egy büntetőterületről megjátszott labda ugyanazon a büntetőterületen vagy egy másik büntetőterületen kerül nyugalomba, a játékos onnan játszhatja meg a labdát, ahol az fekszik (lásd: 17.1b. szabály). Avagy egy büntetőütésért igénybe veheti az alábbi könnyítések egyikét: (1) Szokásos könnyítési lehetőségek. A játékos alkalmazhat ütés és távolság könnyítést a 17.1d(1), vonalon hátrafelé könnyítést a 17.1d(2) vagy piros büntetőterület esetén oldalsó könnyítést a 17.1d(3) szabály szerint. A 17.1d(2) vagy (3) szabály szerint a könnyítési terület meghatározásához használt valószínűsített pont az, ahol az eredeti labda utoljára keresztezte a labda aktuális fekvésének helye szerinti büntetőterület határát. Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a 17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a (3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választjamég egy, azaz összesen két ütés büntetést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett könnyítésért.
(2) Extra könnyítési lehetőség a büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől: A büntetőterületen kívül legutoljára végzett ütés helyétől. Az (1) pont szerinti szokásos könnyítési lehetőségek helyett a játékos azt is választhatja, hogy az eredeti labdát vagy egy másik labdát a büntetőterületen kívüli utolsó ütés helyéről játssza meg (lásd: 14.6. szabály).
17.2 b

Amikor a büntetőterületről kiütött labda elveszett, pályahatáron kívülre került vagy a büntetőterületen kívül játszhatatlan

Egy büntetőterületről megjátszott labda esetében a játékosnak olykor ütés és távolság könnyítést kell vagy lehet igénybe vennie, mert az eredeti labda vagy:
  • Pályahatáron kívül van vagy elveszett a büntetőterületenkívül (lásd 18.2 szabály), vagy
  • Játszhatatlan a büntetőterületenkívül (lásd 19.2a szabály).
Ha a játékos ütés és távolság könnyítést vesz igénybe úgy, hogy a labdát a büntetőterületen ejti (lásd: 14.6. szabály), majd úgy dönt, hogy az ejtett labdát nem onnan üti el, ahol az nyugalomba került:
  • A játékos a büntetőterületen kívül újabb könnyítést vehet igénybe a  17.1d(2), illetve piros büntetőterület esetén a (3), valamint a 17.2a(2) szabály szerint.
  • Ha a játékos ezt választja még egy, azaz összesen két büntetőütést kap: egyet az ütés és távolság könnyítés (első) igénybevételéért, egyet pedig a büntetőterületen kívül igénybe vett (második) könnyítésért.
Ezt a könnyítést a játékos közvetlenül a büntetőterületen kívül veheti igénybe anélkül, hogy a labdát először a büntetőterületen kellene ejtenie, azonban így is kap összesen két büntetőütést. Büntetés a labda megjátszásáért idegen helyről a 17.2. szabály megsértéséért: Általános büntetés a 14.7a. szabály szerint.
17.3

Könnyítést más szabályok alapján nem lehet igénybe venni büntetőterületen lévő labda esetén

Amikor a játékos labdája a büntetőterületen van, az alábbi esetekben nem lehet könnyítést igénybe venni: A fenti esetekben a játékos csak a 17. szabályban előírt, büntetéssel járó könnyítést veheti igénybe. Azonban amikor egy büntetőterületen egy veszélyes állat okozta fenyegető helyzet zavarja a labda megjátszását, a játékos választhat: büntetés nélküli könnyítést vesz igénybe a büntetőterületen belül, vagy büntetéssel járó könnyítést a büntetőterületen kívül (lásd: 16.2b(2) szabály).
FEDEZZ FEL TÖBBET
Szabály 1A játék, a játékos viselkedése és a Szabályok
A szabály célja: Az 1. szabály a játék következő alapelveit mutatja be: Játszd meg a pályát úgy, ahogy találod, és játszd meg a labdát onnan...
Tovább